A kosárba olyan élelmiszereket válogattunk be, amelyeket jellemzően az év végén fogyasztunk nagyobb mennyiségben. Mivel a legtöbb helyen a vizsgált élelmiszerfajták között többféle minőségű és árú termék is kapható, ezért csupán azt vettük figyelembe, hogy az adott helyen ezek közül melyiket kínálják a legalacsonyabb áron.
Az idei rossz időjárás és az emiatt emelkedő élelmiszerárak rányomták a bélyegüket a „karácsonyi kosarunkra” is. Míg ugyanezt a vásárlást 2008-ban átlagosan 9618 Ft-ból tudtuk teljesíteni, sőt tavaly elég volt rá 8890 forintot, addig idén már 11 374 Ft-ot kell költenünk. Voltak olyan árucikkek, amelyeket nem tudtunk volna az adott egységben megvásárolni. Ezekben az esetekben a többi vizsgált helyszín átlagárát vettük alapul a „karácsonyi kosár” kiszámításához. Az elmúlt évekhez hasonlóan a legolcsóbban továbbra is a helyi piacon és az Auchan áruházban szerezhetjük be a karácsonyi termékeket, a legtöbbet pedig ebben az évben is a Spar üzletekben kell fizetni. A képet azonban árnyalja, hogy egyes termékek néha jelentős kedvezménnyel kap­hatók az üzletekben. Míg a december 8. és 9. között végzett felmérésünkben az idén legolcsóbbnak számító monori piacon 30 Ft-ért kínálták a tojás darabját, addig az összességében legdrágább Spar áruházban akciós áron 20 Ft-ért is hozzájuthattunk volna. Ugyanakkor a piacon egy kilogramm akácmézért elegendő lett volna 1800 Ft-ot fizetnünk, míg ugyanez a Spar áruházban 3100 Ft-ba került volna. A nem márkázott termékekre egyébként is jellemző volt, hogy az áruk széles skálán mozgott. A pulykamellfilét 1175, de 1870 Ft-ért is vásárolhattunk volna, ugyanígy a narancs kilója is 129 és 300 Ft között ingadozott, és mákot is vehettünk volna 1000 és 1845 Ft-ért is. A legkevésbé az 500 grammos Rama margarin ára változott az elmúlt években, továbbra is nagyjából 300 Ft-ért juthatunk hozzá, akárhol is szeretnénk megvásárolni.
    Összességében az idei felmérésünkből is az derül ki, hogy karácsony előtt legalább egyszer érdemes ellátogatni a legközelebbi piacra és ott alaposan körülnézni a sokáig eltartható, ömlesztett élelmiszerek között, mert esetenként jóval olcsóbban juthatunk hozzájuk, mintha ugyanazokat egy szuper- vagy hipermarketben vásárolnánk meg. Ha van időnk, érdemes ellátogatni a kisebb üzletekbe is, hiszen a karácsonykor népszerű ajándéknak számító könyvek, játékok, dekorációs cikkek, kozmetikumok, konyhai felszerelések és ruházati termékek gyakran ugyanolyan áron beszerezhetők, mint a nagyáruházakban. Ráadásul ezeken a helyeken az eladók általában az ajándékválasztásban is segítenek, és jó tanáccsal látják el a vevőket a megvásárolt termékkel kapcsolatban.

 

Mi kerül az ünnepi asztalra? Bár kevesebb ajándékot vásárolunk, a karácsonyi sütésről, főzésről továbbra sem mond le a magyar. Az ehhez szükséges alapanyagok –  így a sütőpor, majonéz, mustár, hagyományos kakaópor, vaníliás cukor, illetve a tejszínhab – forgalma a havi átlag másfélszeresére nő az év végén. A csokoládéról és más édességekről sem mondunk le decemberben, igaz, a válság itt is érezteti hatását. Míg 2008-ban 943 tonna szezonális édesség fogyott, addig tavaly már csak 726 tonnát vettek az emberek. Ugyanakkor egyre többen ébrednek rá, hogy bevonómasszás termékek élvezeti értéke elmarad a valódi csokoládéétól, ezért ezek forgalma az utóbbi tíz évben jelentősen visszaesett. A szaloncukrok között továbbra is a zselés a legkeresettebb, ezt követi a vajkaramellás, a marcipános, a kókuszos, újabban pedig a diós, mandulás és mogyorós ízesítésű édesség.     Az ünnepi készülődés során harmadával több margarint, vajat, puding-  és desszertport, valamint tejszínt vásárolunk. Ötven százalékkal több fogy kakaóporból, vaníliás cukorból és flakonos tejszínhabból, a háztartások pedig csaknem kétszer annyi sütőport vásárolnak, mint egy átlagos hónapban. Borból másfélszer annyi, égetett szeszes italból pedig több mint kétszer annyi fogy az ünnepek előtt, mint máskor.     Magyarországon a háztartások közel háromnegyedében kerül hal az asztalra a karácsonyi főétkezések alkalmával. A legtöbb háztartásban (10-ből 8 esetében) valamilyen baromfit is fogyasztanak az ünnepek alkalmával, illetve sok háztartásban (10-ből közel 6 esetében) jellemzőek a sertés alapú ételek is ilyenkor. A fogyasztási szokások azonban Magyarországon belül is megoszlanak. Halat a legnagyobb mennyiségben a Dél-Dunántúlon fogyasztják ilyenkor, a pulyka viszont Budapesten kelendőbb, a sertéshús pedig Kelet-Magyarországon a legnépszerűbb. Kevesebb könyv és sportszer Egyre kevesebbet költöttünk az elmúlt három karácsonyi szezonban. Míg 2004 és 2006 között a decemberi hónapban 25 százalékkal nőtt meg a forgalom az év utolsó hónapjában egy átlagos hónaphoz viszonyítva, addig 2007-ben ez a szám 20 százalék volt, 2008-ban 16 százalék, míg tavaly már csak 11 százalék – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet Consumer Tracking felmérésének adataiból.     A Ipsos Zrt. a Sanoma Budapest Zrt. megbízásából 2007 novembere óta vizsgálja a felnőtt magyar lakosság karácsonyi vásárlási szokásait, és az adott év karácsonyára vonatkozó terveit. A kutatásból többek között az is kiderült, hogy a legkeresettebb ajándékok között nem történt jelentős változás az elmúlt évekhez képest. Még mindig rendkívül népszerűek a kozmetikumok és a ruházati cikkek. Érdekes ugyanakkor megfigyelni a karácsonyi könyvpiac visszaesését: a 2008-as kutatás szerint előző évben 47 százalék volt a karácsonyi ajándékkönyvek részesedése, míg a 2009-es és az idei kutatásban résztvevők mindössze 40 százaléka mondta, hogy vett könyvet karácsonyra. Hasonlóan nagy visszaesés tapasztalható a CD-k és DVD-k piacán: három év alatt mintegy 9 százalékot esett a részarányuk. Új elemként azonban felkerült a listára a számítógép-eszköz, amely a sportszereket váltotta a 10 legkeresettebb karácsonyi termék között.     A vásárlók többsége még mindig nem tájékozódik a vásárlások előtt. A emberek fele decemberben fog hozzá a vásárláshoz, és az ún. nem élelmiszer-jellegű vásárlásait 81 százalék a bevásárlóközpon­tokban, hipermarketekben intézi. Ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy a vásárlásra fordított idő a kutatásban résztvevők 43 százalékánál többször 1-2 óra, a 39 százalékánál pedig csupán egy alkalommal néhány óra, kialakulhat egy tipikus vásárlási kép. Az emberek igen nagy része decemberben tér be egy hipermarketbe, és ott néhány órát keresgélve a helyszíni benyomások alapján választja ki, mire költi a pénzét.