Mit gondol a monori sorompóról?
Körkérdés
2011. július 11.
Monor egyik legforgalmasabb utcáját, az Ady Endre utat
keresztező vasúti átjáró rendkívül gyakran és hosszan tart zárva. A sorompónál
tapasztalható végeláthatatlan várakozási idő igencsak próbára teszi a lakosság türelmét. A sorompóval kapcsolatos körkérdésünkre adott válaszokban a
leggyakoribb jelző a „borzalmas” és az „elviselhetetlen” volt.
Várni, csak várni...
A monori vasútállomás, a távolsági vonatok megállóhelyeként
és az elővárosi szerelvények végállomásaként nagy vasúti forgalmat bonyolít le.
Naponta összesen 230-260 vonat halad át a városon. Reggel 5 és 8 óra, illetve
délután 14 és 18 óra közötti kiemelt időszakban óránként 15-18 vonat
közlekedik. A csúcsidőszakban, illetve több perces késések esetén, akár 8-10
percig is zárva lehet a sorompó.
– Monoron
korszerű elektronikus állomási biztosítóberendezés üzemel. A vasúti átjáró
lezárása akkor következik be, ha a közeledő vonat az úgynevezett behatási
pontra lép – tájékoztatta lapunkat Sigulinszki Tibor, a MÁV Zrt. Társasági
Kommunikációs Osztályának szóvivője. – A zárva tartási idő ezzel a módszerrel
lehet a legrövidebb, jelenleg nincs más olyan műszaki megoldás, amelynek révén
hamarabb felnyílhatna a sorompó.
Míg Monoron
kivételesen hosszú kocsisorok alakulnak ki az átjárónál, addig az ezen a
vasútvonalon található más városokban, így például Vecsésen az autósok
haladását csupán rövid ideig korlátozza a sorompó. A MÁV szóvivő szerint ennek
oka, hogy Monor több forgalmi tevékenységet végez, mint a szomszédos állomások.
Itt a zónázó vonatok is megállnak, ezáltal több a technológiai idő is egy-egy
vonat esetében.
– A közúti
torlódások enyhítése érdekében alakították ki 2005-ben az aluljárót az állomás
másik oldalán – hívta fel a figyelmet Sigulinszki Tibor. – Ez talán olykor
kisebb kerülővel jár, de gyorsabb előrejutást tesz lehetővé.
|
Tönköl Róbertné a kerékpárjáról szállt le, hogy kérdésünkre
válaszolhasson. Mint megtudtuk tőle, a telepen lakik, következésképpen
évtizedek óta együtt kell élnie a sorompó okozta kellemetlenségekkel. Megszokni
azonban mostanáig sem tudta, bár újabban, hogy már nyugdíjas, és nem kell
sietnie, többé-kevésbé megbékélt vele. Hozzátette azonban: most, hogy nyár van,
és épp süt a nap, könnyű ezt kijelentenie. De ha fagyban toporognánk a sínek
mellett az átkelésre várva, biztosan másképpen fogalmazna – mondta.

Kegyetlen!
Borzalmas! – jelentette ki
Kupai Zoltán, aki elmondása szerint naponta tízszer
is bebiciklizik a városba, de olyan még nem fordult elő, hogy a sorompó ne
állta volna el az útját. Naponta többször is tanúja – mesélte – hogy az itt
várakozók dühöngenek, káromkodnak, átvágnak a síneken a tilos jelzés ellenére,
az autósok pedig dudálnak, majd türelmüket vesztve visszafordulnak, a Kistói
úti aluljáró felé.
Rakusz
István a motorkerékpárján ülve csak egészen röviden válaszolt, ugyanis két perc
alatt zöldre váltott a lámpa, s indulnia kellett. Szerinte nem olyan vészes a
helyzet, azt az öt percet ki lehet bírni. Naponta jár itt át – mondta – de a
legtöbb idő, amit várakozással kellett töltenie, nem volt több tizenöt percnél.
„Lám, most is csak ennyi volt!” – nyomta a fejébe a bukósisakot, s robogott
tovább.
Burján
Anita és
Palotai Petra Gombáról illetve Csévharasztról busszal járnak a
Szterényi József Szakközépiskolába – tudtuk meg tőlük – s nem egyszer
előfordult, hogy a lezárt sorompó miatt késtek el. De az is megesett, hogy
hazafelé maradtak le a járműről, mert mire átértek volna a sorompón, a busz már
elindult. A legkülönösebb az – mondták a lányok – amikor több vonatot is meg
kell várni a lezárt sorompó mögött, s egyszer csak maga a vonat is megáll itt,
hogy bevárja, amíg egy másik szerelvény elhalad mellette.
Bódi Tamás
kocsija mögött már húsz másik állt, amikor odahajoltunk hozzá, hogy
megkérdezzük, mi a véleménye a sorompóról. Annyit tudott mondani: „hát kérdés
ez, amikor most is vagy öt perce itt ácsorgunk, és én naponta többször járok
erre?!” – de eközben már nyílt is a sorompó.
Címkék:
körkérdés
vasút
vasúti átjáró
vonat
sorompó
« vissza