Jelenleg országos szinten folyik az állami és önkormányzati intézményrendszer átalakítása. Mit lehet ebből majd tapasztalni Monoron a közeljövőben?
            – Többek között a monori általános és középiskolák is állami fenntartásba kerülnek, de természetesen törekedni fogunk arra, hogy megmaradjon a jó kapcsolat velük. Erre szolgáltat jó példát a középiskolák jelenlegi helyzete, amelyek az elmúlt években is Pest megyei fenntartásban működtek. Ahogy eddig is, ezután is fontos szerep jut nekik a város életében. Ahogy az országban mindenütt, úgy Monoron is számítani kell arra, hogy átalakul az oktatás rendszere. Előtérbe kerül, hogy olyan versenyképes tudással kerüljenek ki az iskolából a diákok, amellyel gazdasági fejlődéshez érdemben hozzá tudnak járulni. Azt pontosan még nem tudjuk, hogy az állam csak az iskolák fenntartását veszi-e át, vagy tulajdonos is lesz bennük, de meglátásom szerint az lenne a szerencsés, ha e két feladat egy kézben lenne. Nyilván lesznek zökkenők, de várhatóan sem a diákok sem a szülők nem fognak az átalakulásból túl sokat érzékelni. Az első kisebb változás, ami tapasztalható lesz, hogy beiratkozáskor jövőre nem az önkormányzathoz, hanem a Pest Megyei Kormányhivatal monori kirendeltségéhez kell majd menni.
 
– Jóval kevesebb feladata marad az önkormányzatnak, így sokkal kevesebb állami forrás jut majd. Ebből el tudja majd látni teendőit?
            – Sok olyan eleme van az átalakulásnak, amellyel vitatkozom, mint polgármester.  Az viszont biztos, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. Ha tovább maradna fent a mostani feladatkiosztás és finanszírozás, akkor két-három éven belül sorra mennének csődbe a magyar városok. Jelenleg ugyanis töménytelen mennyiségű feladatuk van, miközben már a saját bevételeiket is erre kell fordítaniuk, a fejlesztéseket pedig csak hitelből tudták, tudják megoldani. Jelenleg a parlament újraosztja a feladatokat és a költségvetési forrásokat úgy, hogy ne lehessen olyan önkormányzati teendő, amely helyi szinten hiányt eredményez. Hogy egy monori példát mondjak: jelenleg a monori polgárok pénzéből is kell arra fordítanunk, hogy működtessük az okmányirodát, amely más településeken élők ügyeit is intézi, mert a jelenlegi szabályok erre kötelezik az önkormányzatot. Ugyanakkor ennek a forrását az állam jelenleg nem adja át teljes mértékben a városnak.
 
– Az egészségügyi alapellátás továbbra is önkormányzati feladat marad. Várhatóan október folyamán ennek a területnek a rendelői átköltöznek az új egészségházba.
            – Még ősszel elkészül az új rendelő előtti út és járda is. Az egész épületet egy vállalkozó építette, az épület használati jogát pedig 99 évre átengedte az önkormányzatnak. A vállalkozó beruházása az épületben már jelenleg is üzemelő patika nyereségéből térül majd meg a tervei szerint. A szakorvosi rendelések továbbra is a régi épületben maradnak, a feladatot pedig a Pest Megyei Önkormányzattól az állam veszi át.
 
– Az eredeti tervek szerint idén ősszel megkezdődött volna az új tűzoltó laktanya építkezése. Egyelőre semmit nem lehet látni ebből.
            – Elkészültek a tervek, folyik a közbeszerzés, de újra kell gondolnunk a laktanyaépítéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásunkat, hiszen január elsejétől a laktanya teljes vagyonával együtt az államhoz kerül. Gondolom érthető, hogy nem szeretnénk a monori polgárok pénzéből százmillió forintot egy olyan fejlesztésre költeni, amellyel egy teljes mértékben állami feladat valósul meg. Jelenleg folyik egy egyeztetés a továbblépés lehetőségéről az önkormányzat és a katasztrófavédelem között.
 
– Mikortól lehet látni a városközpont rehabilitációs pályázat révén megvalósuló beruházás első jeleit a városban?
            – A munka mindenki számára látványos része jövő tavasszal indul meg, addig remélhetőleg lefutnak a közbeszerzési eljárások. Azzal azonban számolni lehet, hogy ezeket az eljárásokat az erős piaci verseny miatt megtámadják, ezért csúszhat majd a kivitelezés megkezdése. A projekt nagy vízválasztója az lesz, amikor beérkeznek majd az első ajánlatok és kiderül, hogy a tervezett költségek arányban állnak-e a piaci árakkal. Reméljük így lesz, és oly módon újul meg a város központja, ahogy azt elterveztük.
 
– Többen aggódnak Monoron azokért a belvárosban lévő japánakácokért, amelyek a projekt látványtervében már nem szerepelnek. Mi lesz ezeknek a fáknak a sorsa?
            – Néhány fát mindenképpen ki kell vágnunk a körforgalom és a parkolási rend megváltoztatása miatt. Azonban azt is látni kell, hogy jelenleg sem egységes a fasor. A tájépítész szakemberek egyetértenek abban, hogy egységes fasort kellene kialakítani a Kossuth Lajos utca belvárosi szakaszán, de a korábban gyors növekedése miatt az egész országban népszerű japánakác helyett más fafajt javasolnak. A fasor kivágása és új fasor telepítése nincs benne a pályázatban, ezért ez kizárólag saját erőből tudjuk megvalósítani. Mielőtt a megújítás mellett döntenénk, még vitára bocsátjuk a kérdést.
 
– A nyár folyamán többször is hivatalos ügyben járt a Strázsahegyen.
            – Amikor a város hosszú távú jövőjéről esik szó, mindig elmondom, hogy két út áll előttünk. Egyrészt szerencsésebb esetben lehetünk Budapest egyik dinamikusan fejlődő elővárosa, másrészt rosszabb esetben egy lecsúszó, szlömösödő várossá alakul Monor. Jelenleg még nem dőlt el, hogy melyik úton indul el a város. Azt viszont, hogy mit akarunk, jelenleg is tudjuk. Úgy látom, hogy a jelenleginél is tovább polarizálódik a társadalom. A jobb módúak igyekeznek majd olyan lakókörnyezetet találni maguknak, ahol hasonló jövedelmi helyzetű csoportok élnek. Emiatt pedig nyilván lesznek olyan települések, ahonnan még az alsó középosztály is elmenekül. Annak érdekében fejlesztjük folyamatosan a várost, hogy Monor ne kerüljön ebbe a helyzetbe, és hogy vonzóvá tegyük az itt élőknek és a beköltözőknek egyaránt. Ezért teszünk meg mindent annak érdekében, hogy a sok problémával küzdő emberek ne a monori pincesorokon találjanak otthont maguknak. A Strázsahegy a közel ezer pincéjével nagy lehetőség a városnak turisztikai, vendéglátási szempontból, ugyanakkor nagy kockázatokat is rejt. Sajnos a legtöbb tulajdonos, aki el szeretné adni a pincéjét, nem foglalkozik azzal, hogy milyen okból veszik meg. Pedig hosszú távon ő is rosszul jár, ha egy problémás családnak adja el az egyébként lakhatás céljára egyáltalán nem alkalmas ingatlanát, hiszen ha sokan tesznek így, akkor szép lassan nyomortelep alakul majd ki a Strázsahegyen, ami magával hozza a monori ingatlanok értékcsökkenését is. Így megpróbálunk azon lenni, hogy ne lakás céljára használják az emberek a pincéket, főképp ne a pincesorokon, bár az eszközeink korlátozottak. Azt azonban garantálni tudom, hogy további belterületbe vonások nem lesznek a Strázsahegyen, és a külterületi infrastruktúrát sem engedjük továbbfejleszteni. Továbbá szigorítjuk a Strázsahegy szabályozását is.