Az első világháború alatt hozták át a kontinensre a vadkendert Észak-Amerikából, és hazánk területén már a 20-as években megtalálható volt. Ekkor elsősorban nagy uradalmakban jelent meg, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén terjedt szét.

     A parlagfű gyakran okoz szénanáthát, csökkenti a teljesítőképességet a munkában és tanulásban egyaránt. Alvászavarhoz és a fenti panaszokon keresztül kimerültséghez vezet. Jó, ha tudjuk, hogy szeles napokon nagyobb a pollenterhelés, viszont magas helyeken, hegyek között, illetve eső után, magas páratartalom esetén a pollenszám alacsonyabb.

     A védekezés legegyszerűbb módja a június végétől két-három alkalommal végzett kaszálás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását. A kézi gyomlálás is hatékony módszer, ezt csak a virágzás előtti időben célszerű végezni, mert a nagy tömegű pollennel való találkozás egészségre gyakorolt hatása minden életkorban kedvezőtlen. A kapálás további környezet- és költségkímélő védekezési mód. A növényeket a tömeges megjelenésük után, ahol lehet minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani, így nem tudnak újrahajtani. A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van, és az ezekből kinövő oldalhajtások teszik eredménytelenné a szakszerűtlenül végzett kaszálással történő védekezést ellene. A vegyszerrel történő gyomirtás esetén fontos gondosan megválasztani a gyomirtó szert és ügyelni kell arra is, hogy a minél fiatalabb legyen a gyomirtóval kezelendő növény. Legcélszerűbb a vegyszerrel történő gyom-mentesítést akkor végezni, amikor a gyomnövények zöme már kikelt, és már elegendő levélfelületük van a szerek felvételéhez. Az elmúlt hetekben esős, csapadékos időjárás volt, ezért a szokásosnál gyorsabban fejlődik a gyomnövény, így célszerű heteken belül meg kell kezdeni a védekezést.

     Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI törvény alapján a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztójával szemben kiszabható bírság 15 ezer forinttól kezdődik, mértéke függ a parlagfűvel borított terület nagyságától, és akár ötmillió forintig is terjedhet. Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni többek között az ingatlan telekhatár valamint az úttest között felburjánzó esetleges gaz eltávolításáról is.