A korábban teljesen ismeretlen, a mezőgazdasági munkálatok miatt bolygatott és veszélyeztetett lelőhely első leleteit, fémkeresőt használó civilek találták meg, és ők értesítették róla a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársait.

Az ásatás eredményeként három korabeli sír került elő a területen, igen figyelemre méltó leletanyaggal. Az egyik sír melléklet nélkülinek bizonyult, de egy másikban a halott harcossal együtt temették el nyíltartó tegezét és lószerszámzatát, jellegzetes alakú kengyelpárral, valamint csont oldaltaggal ellátott zablával. A legkiemelkedőbb leletanyag a harmadik sírból került elő: az eltemetett férfi előkelő rangjára aranyozott ezüst veretes díszöve és tarsolyának fedőlemeze utalt. A sírban ezeken kívül lócsontokat, lószerszámzat és íjászfelszerelés maradványait tártuk fel.

A hiteles körülmények között, szakemberek által feltárt tarsolylemez országosan is kiemelkedő jelentőségű leletnek tekinthető. A Kárpát-medence területén mindezidáig alig két tucat hasonló tárgy ismert, ezeknek töredéke származik megfelelően dokumentált ásatásból.

A most feltárt, klasszikus honfoglalás kori motívumkinccsel díszített lemezen már restaurálás előtt is látszik, hogy kompozíciója egyedi, kidolgozása magas művészi és technikai színvonalat képvisel.