Haszonélvezet. Haszon? Élvezet?

A legjobb példákat mindig is az élet írja, nincs ez másképp ez esetben sem

2009. október 6.
„Igen fura helyzetbe kerültem egy hónappal ezelőtt. Az elmúlt évben ugyanis meghalt édesanyám, aki után a Budapesten lévő 3 szobás lakásuk felét megörököltem édesapám haszonélvezeti jogával terhelten, aki egyébként a lakás másik felének tulajdonosa. Még élt édesanyám, amikor megbeszéltük egymással, hogy miután a lányom idén ősztől egy budapesti főiskolán fog tanulni, ott lakhat náluk ingyen, hogy ne kelljen drága pénzért albérletbe mennie. Vállaltuk a rezsi költség egyharmadának kifizetését is. Néhány héttel ezelőtt azonban apám bejelentette, hogy a lakásban már nincs hely, mert odaköltözött hozzá a barátnője (mint kiderült, a barátnő már 3 éve „megvolt”). Tehetek-e valamit?”

Sajnos, gyakorlatilag semmit. Pontosabban javasolom, hogy próbálja megbeszélni édesapjával újra ezt a dolgot, hogy tartsa magát továbbra is az unokájának is tett ígéretéhez, hiszen így kívülről úgy tűnik, csupán a lakás nagysága nem lenne akadály. Ha erre nem hajlandó, akkor nem tud mit tenni, mert kizárólag ő dönti el, hogy ki használhatja vele az egész lakást (de akár nélküle is) ingyenesen.”

„Édesapám 10 éve meghalt, majd édesanyám újra férjhez ment, de most ő is elhunyt. Apám után én örököltem a ház felét, anyám pedig annak haszonélvezeti jogát. Az anyám halála előtt második férjére hagyta végrendeletében a saját fél házát, így én utána csak a köteles részre vagyok jogosult. Anyám özvegye azonban egyedül is az egész ingatlant akarja használni, mondván, hogy édesanyámmal is együtt használták az egészet. Ez tényleg így van?

Nem, nincs így, és a jelenlegi helyzetet – ha akarja – meg is tudja változtatni. Édesanyja özvegye ugyanis az ön tulajdon részének használatára alapjában véve nem jogosult. Az özvegy az ingatlan ¼-ét tulajdonosként, a másik ¼-ét az özvegyi jog alapján, tehát a felét ingyenesen használhatja. Az ingatlannak ön a másik felét – amit édesapjától örökölt – saját belátása szerint saját maga, vagy az a személy használhatja, lakhatja ingyenesen vagy például bérleti díj fizetése ellenében, akinek azt megengedi. Amennyiben az ingatlan (lakóház) használatát nem lehet természetben megosztani, akkor az özvegy – miután kérdése alapján úgy gondolom, ő lakik ténylegesen az ingatlanban – az ön édesapja után örökölt tulajdoni részének a használatáért használati díjat köteles fizetni.”

„Szeretnénk a feleségemmel a közös tulajdonunkban lévő házunkról anyósom haszonélvezeti jogát levetetni, ami egy bankkölcsön felvételéhez kellene, hogy a mama ne legyen adóstárs. Ő egyébként beleegyezik a haszonélvezet levételéhez. Elég-e, ha két tanú előtt erről nyilatkozik, és azt beadjuk a földhivatalhoz ?

Ez nem elegendő, ugyanis a haszonélvezet önálló törléséhez is közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magán okiratba foglalt nyilatkozat szükséges, és célszerű, ha azt az okirat készítője nyújtja be a földhivatalhoz.”

„A férjem 3 éve meghalt, és az első házasságából származó fia örökölte azt a kertes házat, amiben 20 évig együtt éltünk. Már több mint 10 éve haszonélvezeti jogot adott a férjem a házra, amit a Földhivatalba is bejegyeztek. Mostohafiam tartozásai miatt a házat most el akarják árverezni, és azt mondta nekem, hogy költözzek ki, mert az árverezés után úgyis kilakoltatnak. Igaz ez?

Nem kell aggódnia, ha önnek a mostoha fia adósságaihoz semmilyen köze nincs. Ugyanis a haszonélvezeti jogát és annak gyakorlását nem érinti az sem, ha az ingatlant az adósságok behajtása, vagyis a végrehajtás során elárvereznék.”

„Édesapám özvegyen, egyedül él a nagy értékű volt szülői házban, aminek felerészben ő, a másik részének öcsémmel ketten vagyunk a tulajdonosai. Nemrégiben járt egy ingatlan értékbecslő a háznál, aki azt mondta apámnak, hogy el fogják árverezni a házat, mert az öcsém annyi tartozást halmozott föl. (Különböző vállalkozásaihoz édesapám és az én tudtom, ill. beleegyezésünk nélkül használta fedezetül a házat.) Köteles ebbe beleegyezni?

Az árverezés foganatosítása nem beleegyezés kérdése, de önt is megnyugtatom, ugyanis az öccse kizárólag a saját ¼ tulajdoni hányadát terhelhette meg jogszerűen, vagyis a teher az édesapja és az ön tulajdoni hányadát nem érintheti. Vélelmezem, hogy édesapjuknak az önök ¼–¼ tulajdoni hányadán egyébként is özvegyi joga van, tehát az ő haszonélvezeti jogát sem lehet korlátozni. Nem hiszem, hogy ilyen körülmények között lenne vevő az ¼ tulajdoni hányadra.”

„Édesapám halála után eladásra került a szüleink közös tulajdonában levő ingatlan. A vételár egyharmadát megkaptam én, a kétharmadából édesanyám vett egy házat a nővérem nevére, a saját haszonélvezeti jogának fenntartásával. Azóta is együtt laknak az újonnan vett házban a nővérem kisfiával együtt, de most odaköltözött a nővérem barátja is. Az eredeti megegyezés szerint nővérem fizeti a teljes rezsit, de most azt követeli édesanyámtól, hogy ennek a felét fizesse ki.

Nővérének a követelése – azon túl, hogy nem tűnik túl erkölcsösnek – elvben jogilag megalapozott lehet, mert ha közösen használják az ingatlant, akkor a közös használat költségeit is közösen kell viselni. Ugyanakkor édesanyja jogosan követelheti a nővérétől az úgynevezett „használati díj” fizetését, amelynek fizetésére elvileg köteles lenne annak ellenére, hogy ő a tulajdonos.

Véleményem szerint célszerű lenne nem bolygatni a jelenlegi helyzetet, ugyanis édesanyja – mint haszonélvező – akár „ki is tehetné” mindhármukat az ingatlanból.
Dr. Kéri András ügyvéd
Kéri Ügyvédi  Iroda,
Monor,
 30/931-6242
Címkék: Dr. Kéri András ügyvéd

« vissza

Kapcsolódó cikkek:

Legolvasottabb cikkeink:

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció