Galantin Éva, Pilis

Ötödik osztályba megy a nagylányom szeptemberben, úgyhogy gondolnom kell a tanévkezdésre. Van bennem egy kis félsz is emiatt, bár már tettünk félre pénzt a tankönyvekre. Még nem vettünk meg semmilyen taneszközt, megvárjuk, mit mondanak az iskolában, mire lesz szükség.

Mészáros Erika, Monori­erdő

A nagyfiam utolsó éves szakközépiskolás, neki már nem sok taneszközre van szüksége. Amúgy is az utolsó percre szoktuk hagyni ezeket a dolgokat: amikor megmondják, mire lesz szüksége, megvesszük. A kicsi még óvodás, de évkezdés náluk is van, mindig be kell szerezni néhány új holmit.

 

Rónai Róbert, Hosszú­berek

Másra sem gondolok, mint a tanévkezdésre: két gyerek is van a családban. A nagyobbik már felsőtagozatos lesz az idén, biztosan jó sok új holmira lesz szüksége, a könyvek áráról nem is beszélve. De még nem vettünk meg semmit, majd megmondják az iskolában, mi kell.

 

Papp Krisztián, Monori­erdő

Már nem vagyok diák, de ilyentájt nekem is eszembe jut néha, hogy mindjárt elkezdődik egy új tanév. Számomra ez mindig izgalmas volt: új év, új könyvek, új lányok… De iskolapadba ülni egy ideig még biztosan nem fogok. Inkább dolgozom. Úgy látom, a tanulással szerzett ismeretekből nem nagyon lehet megélni, a munkából valahogy még igen.

Kató Attila, Üllő

Bár még kicsi a gyerek, a szeptemberi óvodai „tanévkezdést” már nagyon várjuk. Nehéz volt megoldani a nyári vakációt, besegítettek a nagyszülők is. A szeptemberre gondolva csak azt tudom mondani: hál’istennek! De úgy veszem észre, a gyerek is várja, hiányzik már neki a közösség.

Koncz Sándor, Hosszú­berek

Nagypapakorban vagyok, s szerencsére a nagyszülőknek már nem kell stresszelniük a tanévkezdés miatt. A gyerekeim felnőttek, egyikük Gyömrőn él, a másik Írországban, ő csak félévente látogat haza. Két unokám van, a tanévkezdés miatt már a szüleik izgulhatnak.