Mindössze két tanévet dolgoztam a csodálatos környezetben fekvő Szemző kastélyban, mégis sok szép élményt őrzök, és a községben élő ismerőseim száma sem kevés. Nem véletlen tehát, hogy szívesen készítettem interjút a településen folyó kulturális életről. Tavaly novemberben A Gemini Televízió Alkotó emberek című sorozatában – Mészáros Éva polgármester asszony közreműködésével – ismerhettük meg dióhéjban a szorgos polgárok szűkebb hazáját. Ami – többek közt – a riportfilmből kimaradt, arról olvashatnak most a Régió 4-ben.

A mára már 1775 lelket számláló helység kicsinyei egy óvodát, a nagyobbak egy iskolát tekinthetnek második otthonuknak. A Vasadi Általános Iskola magyartanára, Kaldenekkerné Sipos Mária válaszolt kérdéseimre.

– Vasad fekvése, földrajzi elhelyezkedése mennyiben befolyásolja a lakosság szórakozási-művelődési lehetőségeit?

– Vasad elég közel fekszik a fővároshoz, Monorral és Csévharaszttal szinte már együvé nő. Külterületei szépen benépesedtek, s az erdőkön át a földutakon hamar elérhető Üllő, Ócsa, Gyál, de még Dabas is. Mégis messze van mindenhez, ami busszal és vonattal megközelíthető: színházakhoz, mozikhoz, múzeumokhoz, a kulturális rendezvényekhez. Így az általános iskolának kell hosszú-hosszú évek óta felvállalnia a missziót.

– Nem kis misszióról van szó ismereteim szerint. Hogyan lehet eleget tenni az elvárásoknak?

– Szerencsére azért van segítség. Intézményünk sokáig nem rendelkezett tornateremmel. Ennek építésére jött létre 1995-ben a Vasad Iskoláért-Kultúráért-Sportért Közalapítvány, amely jelentős szerepet vállal azóta is a község kulturális életében. Az iskola és az alapítvány idén már 14. alkalommal, közösen rendezte meg a hagyományos Monor körzeti vers-és prózamondó versenyt. Ebben fő támogatónk a helyi Komplett Kft. Segítségével az iskola szülői munkaközössége, a kuratórium, az iskola dolgozói, tanulói nagy-nagy lelkesedéssel látják vendégül a környék intézményeiből érkező versenyzőket. Sokat köszönhetünk az igazgatónőnknek, Kellner Lászlónénak is, akivel közösen dolgozunk a rendezvények sikeréért.

– Milyen hagyományos események csalogatják közös összejövetelre a vasadiakat?

– A falu életében több jelentős esemény is van, pl. ősszel a szüreti felvonulás sokakat megmozgat. A tavalyit az általános iskola szervezte. Most már a saját népviseleti ruháinkban mutatjuk meg magunkat. Kiemelkedik ünnepeink sorából az 1848-as és az 1956-os évforduló. Ilyenkor szembetűnő, hogy kicsinek bizonyul az iskola szomszédságában lévő művelődési ház, melyben helyet kapott a könyvtár is, s így lett a neve: Klubkönyvtár. Az utóbbi években már több előadást is kell tartanunk, hogy minden érdeklődő beférjen. Az iskola egy-egy osztálya, illetve tanulmányi eredménytől függetlenül bármelyik tanulója, ha szeretné magát megmutatni, szerepelhet.

– A tavalyi végzős tanulók Rómeó és Júlia című előadása. A díszletek, a jelmezek elkészítésén az egész közösség dolgozott. Ezek, valamint a táncbetétek, a dalok, a tragédia tragikomikummá alakítása, a sajátos diákhumor – igazi sikerré varázsolta a közel egyórás produkciót. Meg kellett ismételni. Az itt kapott adományokból egy hetet tölthetett búcsúkiránduláson a 8. osztály. Megérdemelte a szép jutalmat. Ez a program is igazolta azt a tényt, hogy a lakosság érdeklődése nincs egyenes arányosságban a kultúrház nagyságával.

– Az iskola legkisebbjei a decemberi idősek napján és a karácsonyi műsorban jeleskednek évről évre. Nemcsak meghitt és megható pillanatokkal ajándékozzák meg az idősebbeket, az óvodásokat, hanem a kézműves szakkör ötletes ajándékaival is. Táncos délutánjainkon, estjeinken a gyermekközösségek saját maguk készítette koreográfiával mutatnak be táncokat, jeleneteket. Feledhetetlen hangulatot varázsolnak végzett diákjaink az újabbnál újabb ötleteikkel, mint pl. a „Vasad szépe 2008” korhatár nélkül, vagy a kutyaszépségversennyel.

Fordított napunkon a szülőkkel együtt fergeteges tréfás vetélkedőkre, bemutatókra kerül sor. Csak ízelítőül említem a főző-, a lábszépség- vagy a mamaversenyt a sok közül. Sorolhatnánk még a színház-, a mozilátogatásokat, az őszi-tavaszi kirándulásokat, a helyi rendhagyó irodalomórákat, a bábelőadásokat, a környezetvédelmi és egészségvédelmi őrjáratunkat, vagy éppen a tavalyi madártani előadást; vége-hossza nem lenne a felsorolásoknak. Az egyházak karácsonyi hangversenyei; alkalmi műsorai szintén jeles színfoltok a falu életében.

– Szinte nincs olyan programja az oktató-nevelő intézménynek, melyet önmagáért, házon belül tart. Mindennel az egész lakosságot is szolgálja, szórakoztatja. Mikor veszik át a főszerepet a felnőttek?

– A falunap jelenti a csúcsot, amely az alapítvány szervezésében – az önkormányzat és az iskola segítségével – helyet ad minden helyi szervezetnek. A falu lakossága, a vállalkozók, a civil szervezetek együttes munkája mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy immár 7. alkalommal rendezhetjük meg a falunapot. Igazi sokadalom ez a három napon át tartó rendezvénysorozat. Zenekarok, vendégművészek, birkózók, taekwon-dosok fellépése; kutyás bemutatók; tűzoltó, traktoros, fogathajtó, családi kerékpáros, foci és ügyességi versenyek; kiállítások; helyi kézművesek bemutatkozása (suszter, cukrász, kemencesütő stb.); az iskolások táncos jelenetei; dalversenyek; valamint a nagysikerű főzőverseny, a burgonyafesztivál biztosítják a sikert, a tartalmas időtöltést, az önfeledt szórakozást, a kellemes hangulatot.

– Megtudhatnánk valamit a civil szervezetekről?

– A falunapon mindig nagy érdeklődés kíséri a nyolcadikosok nyitótánca mellett a Búzavirág Nyugdíjas Klub és a VITYE műsorát. A búzavirágosok énekelnek, táncolnak – többnyire a citerazenekaruk kísérte zenére. Népviseletük a hagyományőrző, kedvelt kékfestő szoknya és a fehér blúz – nyakban, karon kék szalaggal díszítve. A Vasadi Ifjú Tyúkok Egylete (VITYE) a humor forrásából merít. A Vasadi Regionális Sport Club neve elárulja tevékenységét is. A Vasadi Polgárőr Egyesület pedig példás rendet tart fenn.

– A teljesség igénye nélkül: kire, kikre lehet méltán büszke Vasad népe?