Sajnos „nem válaszolás” esetén sem tekinthető az ön faxon elküldött véleménye elfogadottnak. Tekintettel arra, hogy ön megkapta a számlát, amelyen szerepelt a fizetési határidő, akkor az a határidő utolsó napján esedékessé vált. Az, hogy a fizetési felszólításuk mikor érkezett, nem mentesíti Önt a tartozás és a kamatok, ill. más költségek megfizetése alól, ugyanis az esedékessé vált pénzkövetelés meg nem fizetése esetén törvényi késedelmi kamat jár. Sikerrel nem hivatkozhat arra, hogy nem válaszoltak a kamatokat kifogásoló levelére, mert az törvény szerint jár, és nem kell megvárni semmiféle fizetési felszólítást a fizetési kötelezettség teljesítéséhez. A fizetési meghagyásnak sem feltétele a fizetési felszólítás, ha volt számla egyértelműen megjelölt fizetési határidővel. Egyből kaphatott volna fizetési meghagyást is. Véleményem szerint nem tudja sikerrel ellentmondásban megtámadni a fizetési meghagyást. Az esetleges pert megelőzendően, legjobb lenne, ha önként megfizetné a követelt összeget, mert az – elmondása alapján – minden szempontból jogos követelés.

 Hasonló problémája van egy másik olvasónak is: „A lakásvásárlásomhoz hitelt nyújtó bank több esetben küldött számomra fizetési felszólítást, mert néhányszor késve fizettem meg az egyébként teljesen jogos követelésüket. Én nem vitattam és sohasem tagadtam a tartozást, és a késedelmeket egytől egyig elismerem. Ennek okaira most nem térnék ki, ez az én hibám. A késedelmi kamatot (ami szintén teljesen jogos) is elismertem. Legutóbb azonban már olyan fizetési felszólítást küldtek, hogy annak költségeit is rám akarják terhelni, amit azonban már túlzásnak tartok.”

 A leírtak okán a „tényleges behajtás” előtt szólni kell a fizetési felszólítások jelentőségéről is. Bizonyos esetekben a követelés jogosultjának az adós irányába ezt kötelessége megtenni, mert  jogszabály írja elő a fizetési felszólítás megküldését. Ilyen például a munkáltatónak egyes követelése, mert a Munkatörvénykönyve 162. § (1)  a rendelkezése szerint: „A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni.”

 Mint az előzőekben láttuk, nem kötelező mindig, viszont nagyon sok esetben igen hasznos és az igényérvényesítést jelentős mértékben elősegíti, ha a hitelező él a fizetési felszólítás lehetőségével.  A nem fizető üzleti partnerek folyamatos számontartása, és időről időre írásbeli felszólítás kiküldése a tartozás és kamatainak rendezése érdekében a hitelezőnek alapvetően jól fel fogott érdeke. Ugyanis ha az adós biztonságban érzi magát, akkor gyakran nem is igyekszik a tartozását rendezni, azt folyamatosan hátrébb sorolja, esetleg el is felejt fizetni. Ez természetesen vonatkozik a magánszemélyek közötti pénzkölcsönökre is! 

 A követelésünk akár el is évülhet, ami azt jelenti, hogy bíróság előtt a tartozás követelése már nem érvényesíthető. Ez a veszély a felszólítással elhárul, sőt a felszólítás az elévülést megszakítja, így az igényérvényesítési idő – általában öt év – újrakezdődik. A követelés elévülésének megszakításához elegendő, ha a felszólítás olyan adatokat tartalmaz, amelyek alapján az adós (a kötelezett) a vele szemben támasztott követelést azonosítani tudja. Ezen kívül a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is –, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése is megszakítja az elévülést. A be nem hajtott (ill. meg sem kísérelt) követelés azt is eredményezi, hogy könyvelésünkből nem tudjuk kivezetni a lezáratlan tételt, ami a cég eredményére jelentős negatív hatással járhat.

 Sokszor felmerül kérdésként, hogy a hitelező (a jogosult) a nem fizető adós irányába mikor, hány alkalommal és milyen módon lépjen fel. Általános, hogy a csupán feledékenységből vagy figyelmetlenségből nem fizetők egy-két telefonhívás után kifizetik a tartozásukat, vagy esetleg a cég írásbeli felszólítására fizetnek. Előfordul, hogy ezekre sincs reakció. Ilyenkor érdemes ügyvédhez (jogi képviselőhöz) fordulni, mert az ő által küldött fizetési felszólítás hatására nagymértékben megnő a fizetések száma. A felszólítást mindig bizonyítható módon (postai tértivevénnyel vagy átvételi elismervénnyel) kell megtenni. A felszólításnak feltétlenül tartalmaznia kell, hogy az abban közölt adatok alapján a kötelezett meg tudja állapítani, hogy milyen jogviszonyból, illetve tényállásból származó, milyen követelésről van szó. Ezért célszerű, ha a felszólítás tartalmazza az adós és a hitelező nevét, címét, a követelés, ill. járulékai (tőkekövetelés és kamatok,) és a hitelező egyéb költségei összegét, mértékét és esedékességét, illetve a tartozás jogcímét. Az igényérvényesítés konkrét módjaival a következő számunkban foglalkozunk.