„A zene az kell”

Ének és zene hatása gyermekeinkre

2016. szeptember 19.
Czapári Zsuzsanna, három gyermek édesanyja, zongora és magánének tanszakos tanár, a Ringató foglalkozások egyik vezetője mondja el véleményét a a zene és a gyermekek kapcsolatáról. 

- Hány éves kortól hallgassunk zenét a gyermekünkkel? 
Inkább úgy fogalmaznék, hogy énekeljünk sokat már a legkisebbnek is. Ha énekelünk, máris kialakul egy érzelmi kapcsolat, kommunikálunk egymással, van kihez kötni a hallottakat, ráfigyel, felkeltjük az érdeklődését. Ha lehet, minél később hallgattassunk a kisgyermekkel gépi zenét, az is inkább kiváló művészi alkotás legyen. 

- Fontos, hogy mit, vagy csak az a lényeg, hogy zene legyen? 
Kodály mindig azt kívánta minden gyermeknek, hogy értékes zenei anyagot halljanak, tanuljanak meg. „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít bele.” Zenei tápláléka a babáknak minden, amit szülők neki énekelnek, duruzsolnak ringatás közben. Értékes zenei anyag pedig a saját népdalaink, más népek dalai, és komponált gyerekdalok. 

- Tulajdonképpen milyen hatással van mindez a kicsikre? 
A legfontosabb a zenei élménynyújtás, mert ennek hosszú távú hatása van. A közös játék öröme, az anya szájából elhangzó ének, mély nyomot hagy a szülő-gyermek kapcsolatban, mindemellett az anyanyelvét könnyebben ismeri meg. A sok ismétlés, ahogyan a foglalkozásokon játsszuk a „mini drámákat” nemcsak az érzelmi töltöttséget támogatja, de a szavak könnyebb megismerését is. Mennyi és milyen szókincs van egy gyönyörű magyar népdalban! Gondoljunk csak a Két szál pünkösdrózsa című dalunkra! Mennyi feszültség, szépség, érzékiség! 

- És melyek a hosszú távú hatásai a fejlődés tekintetében? 
A kis zenei formák megismerésén keresztül juthat el a gyermek a zenei világirodalom megismeréséig. Az apró ölbéli játékok, melyeket valamilyen mozgás kísér, annak a lüktetése egy zenei forma például, melyet szinte az agytekervényeibe vésünk a sok-sok ismétléssel, annyira megmaradhat, hogy később mindennapi életében is megtalálja a tempóját minden tevékenységnek, rájön, hogy milyen ritmusa van egy idegen nyelvnek. A mozgáskoordinációját javítja a tempó felismerése, összehangolt testkép tudata lesz. Fontos tudni azt, hogy a régmúltba minden élethelyzetben énekeltek az emberek. Ha örömük volt, ha bánatuk. Nem is jártak pszichológushoz. Az énekkel felszabadulhatnak az érzelmek, a gátlások, nyugvópontra kerülhet a lélek. Egy spontán éneklő kisgyermek kommunikál, és bizonyára nem fájdalmai, hanem inkább a jó közérzete motiválja. Az érzelmi gazdagság a legfontosabb célja a kisgyermekkori zenei nevelésnek, és ha még kedvet kap a zenéléshez is, az már csak hab a tortán. 

- Fontosnak tartod, hogy valamilyen hangszerrel is megismerkedjenek a gyermekek? 
A hangszer, zenei többlet. Jó, ha sokféle hangszínt megismer a gyermek, gazdagítja a zenei élményét, és nekem fontos, hogy a saját kultúránkból is kapjon ízelítőt, ezért is viszek citerát magammal, és olykor-olykor dorombot, amiről ma már sokan nem is tudják, hogy milyen régi magyar hangszer. 

- Neked mit ad, hogy a gyermekekkel és a zenével foglalkozol? 
Alapelemem, hogy az örömöt valamilyen formában megmutassam. Kilépek a valóságból, egy gondtalan világba, ahol az önfeledt játék és élmény igazi lelki feltöltődést jelent az ott jelenlévőknek is. 

Ignácz Tímea


« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció